|
Bevezető
A kapcsolás lényege egy LM3914-es vezérlő, ami komparátorok sorát tartalmazza. Egy előre kiszámolt feszültségosztóval (R1 és R2) előállított feszültséghez hasonlítja a bemeneti feszültséget és az alapján vezérli a diódákat. A kapcsolás tartalmaz két trimmer ellenállást is, amik segítségével még pontosabban be tudjuk állítani a berendezésünket. Biztonsági okok miatt minden utánépítőnek javasolok egy olvadóbiztosítékot, mivel egy autó akkut nem szerencsés rövidre zárni. A szivargyújtó csatlakozó kényelmes használatot tesz lehetővé, valamint akár folyamatosan ellenőrizhető a töltöttség és a töltés is.
A kapcsolási rajzban ugyan a berendezésnek külön tápja van, mint a mért feszültség, de bátran lehet a kettő ugyanaz, ha csak rövid ellenőrzésekre szeretnénk használni. Ha azt szeretnénk, hogy folyamatosan mutassa az akku feszültségét, akkor érdemes stabil 12V-ról üzemeltetni, mert hosszútávon felmelegedik az IC.
Megépítés
A kapcsolást először próbapanelon raktam össze, mivel már nem egy nem működő akkuőr kapcsolással találkoztam. Általában mindig a mérőskálával volt a gond. Ebben az esetben viszont nagyon szépen állítható, ezért készítettem hozzá egy nyáktervet (pdf, eagle). A diódák helyére egy tűs csatlakozót tettem, mivel a diódák nem a nyákon lesznek. A csatlakozó bárhol beszerezhető, kétsoros, tű csatlakozó. Érdemes még az említett olvadóbiztosítékkal kibővíteni. Az LM3914-es IC-nek kétféle üzemmódja van. A LED sor attól függően, hogy az LM3914-es IC 9-es kivezetése hova van kötve, vagy pontszerűen, vagy vonalban világít. Ha a 9-es kivezetés a földre van kötve, akkor pontban, ha a pozitiv részre, akkor vonalban üzemel. Én a nyáktervet az utóbbi módra készítettem el.
Különösebb problémát nem okoz a nyák elkészítése.
      
Beállítás
Miután megépítettük, nem maradt más mint hogy beállítsuk. A P1-es trimmer ellenállással a jelzett egyenfeszültség tartomány nagyságát lehet állítani, mig a P2-es trimmerrel a kijelzés kezdőpontját lehet meghatározni. Amennyiben más feszültségre szeretnénk a berendezést használni, akkor az R1 és R2 ellenállásokból álló feszültségosztó értékét kell megváltoztatni. Ezt az IC adatlapjából könnyen kideríthetjük. Ezekkel az értékekkel 10,5V-tól 15V-ig lehet feszültséget mérni, én azonban 11,5V-tól állítottam be, mivel a 10,5V-os akku már eléggé vészes.
Használat
Az autó akkumulátor nyugalmi helyzetben, feltöltve 13,2V-os. (Cellánként 2,2V, azaz 6 cellánál 13,2V). Ha álló motor mellett üzemeltetünk fogyasztókat róla, akkor értelem szerűen merül. Ha egy akku feszültsége 12V alá süllyed, akkor ajánlott a feltöltése. Járó motornál az akkunak folyamatos utántöltése van, amit a generátor (alternátor) biztosít. Ez esetben a töltő feszültség valahogy 14V körül van, persze ez típusfüggő. Szóval a kapcsolással, járó motor mellett az autó akkutöltő rendszere is felügyelet alatt van, mivel az utolsó két led csak 13,5V felett villan fel - azaz ha van töltés.
     
Megjegyzés: ezzel a berendezéssel jól megfigyelhető, hogy indításkor milyen igénybevétele van az akkunak.
Végül pedig érdemes valamilyen módon feltüntetni, hogy melyik led, milyen feszültségnél villan fel, így mindig biztosak leszünk benne, hogy mennyi az annyi. Remélem hasznos információkkal szolgáltam és hogy mindenkinek sikerül megépíteni.
|
