|
Bevezető
A labor tápegység lényege, hogy a kimeneten lévő feszültséget nagyon pontosan, nagyon kis léptékkel tudjuk állítani. Tápegységtől függően a kimeneten az áram is korlátozható. Ezt nem minden táp tudja, de a mi esetünkben ez most lehetséges. Nagyon fontos funkciója a tápegység kimenetének rövidzár védelme. Ha a kimenetet rövidre zárjuk, akármilyen feszültség vagy áram mellett (legyen az akár a maximális 24V és 5A) a tápegység azonnal leveszi a táplálást a kimenetről, amíg a rövidzár meg nem szűnik. Ez nagyon fontos lehet hobbiáramkörök próbálásánál, mivel nem mindig működik minden elsőre, és ezzel a funkcióval sok alkatrészt meg lehet menteni. További előnye ennek a kapcsolásnak, hogy a nyákon elhelyezett trimmerek segítségével beállítható a maximális áram és feszültség, amit később a potenciométerekkel szabályozni tudunk. Ez azoknak előnyös, akik csak pl. 2A terhelésig szeretnék a tápjukat használni. A trimer beállításával biztosak lehetnek benne, hogy 2A-nál többet nem fog a tápegység leadni. A kisebb teljesítmény miatt kisebb hűtőbordák szükségesek, valamint a transzformátor teljesítménye is kisebb lehet. Ez a beállítás a feszültség korlátozására is megtehető. Lássuk a kapcsolást:
Látható, hogy nyákterv is készült hozzá, ami egy kicsit érdekesen van megcsinálva. A kapcsolásban a kékkel bekeretezett részhez tartozik a nyákterv, és az azon kívül eső részek már nem kaptak helyet rajta. Azért van így, mert a teljesítmény tranzisztorokat hűtőbordákra, a potenciométereket pedig a dobozra kell elhelyezni, csak úgy, mint a rövidzárat jelző ledet. Azonban még így is maradtak alkatrészek, amik nem kaptak sehol helyet, én ezeknek külön csináltam egy egyszerű nyákot. Aki most gondolkodik a megépítésén, annak érdemes lenne egy egészen új nyákot tervezni.
A kapcsolási rajzon látható, hogy LM324-es IC végzi a vezérlést. A P4-es trimmer ellenállással a maximális szabályozható feszültséget a P3-as trimmerrel a maximális szabályozható áramot állíthatjuk be. A P2 potenciométer végzi a kimeneti feszültség állítását, mig a P1-es a kimeneti áramot vezérli. A 2N3054 és 2N3055-ös teljesítmény tranzisztoroknak mindenképpen megfelelő hűtés kell! Én ezt a képeken látható módon oldottam meg. A hűtőborda és a tranzisztor közé érdemes egy kis hővezető zselét rakni. A ventilátor 24V-ról működik, és a kimenetre kötöttem. Így a fordulatszáma lényegében a kimeneten lévő feszültségtől függ. Érdemes ide egy halk ventilátort beszerezni, mert hosszútávon zavaró lehet hallgatni. Mivel nem tudtam beszerezni 2N3054-es tranzisztort ezért 2N3055-el helyettesítettem. Minden gond nélkül működik.
      
Megépítés
Labor tápegységnél különösen érdemes figyelni arra, hogy a kezelése könnyű, egyértelmű legyen. Hogy állandóan meg tudjuk állapítani milyen feszültség és áram van a kimeneten, mindenképpen érdemes mérőműszerekkel felszerelni. Én analóg műszerekkel szereltem fel (voltmérő 30V-ig ampermérő 5A-ig mér, úgyhogy könnyen leolvasható és söntre se volt szükség), mivel sokkal előnyösebbek, mint a digitálisak. Hogy csak pár előnyét említsem: olcsóbbak, nem kell külön táp, sokkal kisebb helyen elférnek, valamint az analóg műszer információit könnyebb értelmezni. Értelem szerűen a feszültséget állító potenciométert a feszültség mérő alá helyeztem, az áramot állítót pedig az árammérő alá. Így biztosak lehetünk benne, hogy egy laikus is tudni fogja, hogy miként is kell állítani. A rövidzárat jelző diódát jól látható és könnyen észrevehető helyen érdemes elhelyezni. Én egy gyárilag villogó diódát építettem be, mivel a pirosan villogó dióda felhívja magára a figyelmet. Ez fölé helyeztem el a bekapcsolást jelző zöld diódát, amit egy egyszerű előtét ellenálláson keresztül a tápra kötöttem. A táp csatlakozókat mindenképpen érdemes különböző színekkel jelölni.
      
A bekapcsoló gomb a doboz hátulján kapott helyet a fenti sarokban, hogy könnyen hozzáférhető legyen. Itt található még a hálózati tápcsatlakozó és a transzformátort védő olvadóbiztosíték is. Mivel a dobozban ventilátor is van, ezért mindenképpen fontos, hogy megfelelő szellőzése legyen. Amennyiben fém dobozban helyezzük el a berendezést, ne feledkezzünk meg az érintésvédelemről!
Az egész berendezés kihozható pár ezer forintból, ami lényegesen olcsóbb, mint egy ugyan ilyen teljesítményű gyári készítmény. Én a megépítése óta nagyon sokat használtam, ki volt téve alapos próbának, de még soha nem okozott problémát. Mindenkinek csak ajánlani tudom. Remélem hasznos információkkal szolgáltam és hogy sikerül mindenkinek a megépítése!
Frissítve: a kapcsoláshoz készítettem egy nyáktervet, elég jól sikerült. Javaslom azoknak, akik a tápegység megépítésén gondolkodnak. (2011.04.02)
Letöltés itt!
|
? Másodszorra rakom össze és ugyanez..