Elektronikai szakportal- minden ami elektronikai. programok, elektronikai programok, elektronikai segedprogramok, elektronikus programok, hangfalak, hangfaltervezes, hangfaltervezo, hangfaltervek, kapcsolasok, kapcsolasok, kapcsolas, elektronikai kapcsolas, kapcsolas, kapcsolasi rajzok, kapcsolasi rajzok, bekotesek, kapcsolasi rajz gyujtemeny, bekotesi rajzok, forum, elektronikai forum, elektronikai szakforum, szakforum, cikkek, elektronikai cikkek, elektronikus cikkek, elektronikai leirasok, hirek, elektonikai hirek, hirek az elektronika vilagabol, elektronikai hirek
LABOR TÁPEGYSÉG
Olvasóink értékelése: / 5637
ElégtelenKitűnő 
Írta: Administrator   
2009. február 06. péntek, 10:41

Bevezető

A labor tápegység lényege, hogy a kimeneten lévő feszültséget nagyon pontosan, nagyon kis léptékkel tudjuk állítani. Tápegységtől függően a kimeneten az áram is korlátozható. Ezt nem minden táp tudja, de a mi esetünkben ez most lehetséges. Nagyon fontos funkciója a tápegység kimenetének rövidzár védelme. Ha a kimenetet rövidre zárjuk, akármilyen feszültség vagy áram mellett (legyen az akár a maximális 24V és 5A) a tápegység azonnal leveszi a táplálást a kimenetről, amíg a rövidzár meg nem szűnik. Ez nagyon fontos lehet hobbiáramkörök próbálásánál, mivel nem mindig működik minden elsőre, és ezzel a funkcióval sok alkatrészt meg lehet menteni. További előnye ennek a kapcsolásnak, hogy a nyákon elhelyezett trimmerek segítségével beállítható a maximális áram és feszültség, amit később a potenciométerekkel szabályozni tudunk. Ez azoknak előnyös, akik csak pl. 2A terhelésig szeretnék a tápjukat használni. A trimer beállításával biztosak lehetnek benne, hogy 2A-nál többet nem fog a tápegység leadni. A kisebb teljesítmény miatt kisebb hűtőbordák szükségesek, valamint a transzformátor teljesítménye is kisebb lehet. Ez a beállítás a feszültség korlátozására is megtehető. Lássuk a kapcsolást:

Látható, hogy nyákterv is készült hozzá, ami egy kicsit érdekesen van megcsinálva. A kapcsolásban a kékkel bekeretezett részhez tartozik a nyákterv, és az azon kívül eső részek már nem kaptak helyet rajta. Azért van így, mert a teljesítmény tranzisztorokat hűtőbordákra, a potenciométereket pedig a dobozra kell elhelyezni, csak úgy, mint a rövidzárat jelző ledet. Azonban még így is maradtak alkatrészek, amik nem kaptak sehol helyet, én ezeknek külön csináltam egy egyszerű nyákot. Aki most gondolkodik a megépítésén, annak érdemes lenne egy egészen új nyákot tervezni.

A kapcsolási rajzon látható, hogy LM324-es IC végzi a vezérlést. A P4-es trimmer ellenállással a maximális szabályozható feszültséget a P3-as trimmerrel a maximális szabályozható áramot állíthatjuk be. A P2 potenciométer végzi a kimeneti feszültség állítását, mig a P1-es a kimeneti áramot vezérli. A 2N3054 és 2N3055-ös teljesítmény tranzisztoroknak mindenképpen megfelelő hűtés kell! Én ezt a képeken látható módon oldottam meg. A hűtőborda és a tranzisztor közé érdemes egy kis hővezető zselét rakni. A ventilátor 24V-ról működik, és a kimenetre kötöttem. Így a fordulatszáma lényegében a kimeneten lévő feszültségtől függ. Érdemes ide egy halk ventilátort beszerezni, mert hosszútávon zavaró lehet hallgatni. Mivel nem tudtam beszerezni 2N3054-es tranzisztort ezért 2N3055-el helyettesítettem. Minden gond nélkül működik.

 

Megépítés

Labor tápegységnél különösen érdemes figyelni arra, hogy a kezelése könnyű, egyértelmű legyen. Hogy állandóan meg tudjuk állapítani milyen feszültség és áram van a kimeneten, mindenképpen érdemes mérőműszerekkel felszerelni. Én analóg műszerekkel szereltem fel (voltmérő 30V-ig ampermérő 5A-ig mér, úgyhogy könnyen leolvasható és söntre se volt szükség), mivel sokkal előnyösebbek, mint a digitálisak. Hogy csak pár előnyét említsem: olcsóbbak, nem kell külön táp, sokkal kisebb helyen elférnek, valamint az analóg műszer információit könnyebb értelmezni. Értelem szerűen a feszültséget állító potenciométert a feszültség mérő alá helyeztem, az áramot állítót pedig az árammérő alá. Így biztosak lehetünk benne, hogy egy laikus is tudni fogja, hogy miként is kell állítani. A rövidzárat jelző diódát jól látható és könnyen észrevehető helyen érdemes elhelyezni. Én egy gyárilag villogó diódát építettem be, mivel a pirosan villogó dióda felhívja magára a figyelmet. Ez fölé helyeztem el a bekapcsolást jelző zöld diódát, amit egy egyszerű előtét ellenálláson keresztül a tápra kötöttem. A táp csatlakozókat mindenképpen érdemes különböző színekkel jelölni.

A bekapcsoló gomb a doboz hátulján kapott helyet a fenti sarokban, hogy könnyen hozzáférhető legyen. Itt található még a hálózati tápcsatlakozó és a transzformátort védő olvadóbiztosíték is. Mivel a dobozban ventilátor is van, ezért mindenképpen fontos, hogy megfelelő szellőzése legyen. Amennyiben fém dobozban helyezzük el a berendezést, ne feledkezzünk meg az érintésvédelemről!

 

Az egész berendezés kihozható pár ezer forintból, ami lényegesen olcsóbb, mint egy ugyan ilyen teljesítményű gyári készítmény. Én a megépítése óta nagyon sokat használtam, ki volt téve alapos próbának, de még soha nem okozott problémát. Mindenkinek csak ajánlani tudom. Remélem hasznos információkkal szolgáltam és hogy sikerül mindenkinek a megépítése!

Frissítve: a kapcsoláshoz készítettem egy nyáktervet, elég jól sikerült. Javaslom azoknak, akik a tápegység megépítésén gondolkodnak. (2011.04.02)

Letöltés itt!

 

 

Rólunk. | .Impresszum. | .Használati feltételek. | .Kapcsolat. | .Támogatónk a SzerverPlex.hu